Északi szárnyas jégsárkány

Izland és az Északi-sark havas, jeges pusztáin is tartanak megfigyeléseket sárkánytudósok. Mindezt azért, mert a fent leírt helyeken él egy ritka, intelligens sárkányfaj, melynek életmódjáról keveset tudunk. Ez az északi szárnyas jégsárkány, melyet csak északi sárkány, vagy jégsárkány néven emlegetnek, ugyanis ez a faj kifejezetten kedveli a havat és a hideget. Az évezredek múlásával pikkelyei keményebbek és fehérebbek lettek. Szinte ugyanúgy néznek ki, mint a szárnyas földsárkányok, néhány kivétellel: pikkelyeik halványabbak, csúszósabbak és jegesebbek, tapogatók helyett pofájukról jégcsapok lógnak alá.

A farkuk végén lévő nyílszerű kemény tüske (ami minden sárkányfajnál megtalálható) pedig irtózatosan kemény jégdarab. A sárkány hűsítő tüzet használ, ugyanis ha igazi, meleget adót fújna, könnyen megbetegedne és akár kómába is esne. E helyett halványkék lángok csapnak fel szájából, amik „megfagyasztják” és jégtömbbe zárják az áldozatot. Félelmetes faj. Három-négy tojása lehet életében egy nősténynek, melyet mindig elás a mély hóban. Mindig visszatér a „fészekhez” és ellenőrzi, nem törtek e széjjel, vagy a kicsik élnek-e még. Adatok:

Méretek (kifejlett egyedéi): hossz: 12 méter; magasság: 4,5-5 méter; szárnyfesztávolság: 22-23 méter.

Pikkelyszín: fehér, halványkék.

Természete: rendkívül vad faj, ha becsapják, többé nem nagyon bízik meg senkiben.

Lakhely: havas barlangok.

Táplálék: jegesmedvék, fókák és néhány hal, ami odatéved.

Veszélyei: jeges tűz, karmolás, taposás, harapás, a nyíl alakú tüskével való szúrás, döfés és vágás. Egyebek mellett nem ajánlatos alkudozni vele, mert ha nem az ő észjárásának megfelelően adjuk elő mondókánkat, könnyen a gyomrában végezhetjük, vagyis magas intelligencia.